Mi a cirkadián ritmus?

Rendszeres időközönként ismétlődő biológiai folyamat, amelynek a periódusa lehet például egy nap: ilyen az alvás. De az ismétlődés gyakrabban is történhet, akár 3–5 alkalommal, mint például az evés. A hormonok termelődése, a sejtek megújulása és a testhőmérséklet normál váltakozása is olyan folyamatok, amelyeknek a periodicitása huszonnégy óra. A cirkadián kifejezés latin szavak összetétele: a cirka azt jelenti, hogy megközelítőleg, míg a diem alapszó a napot jelöli, tehát egy napi ciklust kell érteni ezalatt.

A szervezetünkben zajló folyamatok biztosítják testi, szellemi és lelki működésünkhöz az energiát, valamint teszik lehetővé a feltöltődést, melyhez az alvás elengedhetetlen. A cirkadián ritmust belső és külső tényezők szabályozzák. A belsők a sejtjeinkben található gének, a külsők pedig a mozgás, társas kapcsoltok vagy a világosság-sötétség. A külső és belső tényezők összehangolásáért egy idegsejt csoport a felelős, amely a melatonin termelést szabályozza. A melatonin a sötétség hatására szabadul fel, és jelzi a szervezetnek, hogy éjszaka van. Azoknál az állatoknál, amelyek éjszaka élénkek, fokozza az aktivitást. Az embereket pedig, akik a nappal aktívak, felkészíti a pihenésre, regenerációra, növekedésre (a gyermekek számára nélkülözhetetlen növekedési hormon éjszaka termelődik).

Mikor beszélünk zavarról?

A cirkadián ritmust biológiai órának is nevezhetjük. Zavarról akkor beszélhetünk, ha ennek működése huzamosabb ideig eltér az ideálistól. Az egyik legfontosabb életritmusunk az alvás és ébrenlét váltakozása, ennek zavarát több tünet is jelezheti, ilyenek az álmatlanság vagy aluszékonyság, esetleg emésztési zavarok, ingerlékenység, hangulatzavar és koncentrációs problémák.

Milyen fajtái léteznek a cirkadián ritmuszavarnak?

Élete során szinte mindenki találkozik a biológiai óra felborulásának valamilyen formájával, hiszen a naponta ismétlődő élettani folyamatokat egyaránt befolyásolják életmóddal és életkorral kapcsolatos ingerek. Egyik legismertebb fajtája a jetlag, amely a jet, azaz a sugárhajtású repülőgép és a lag, amely késést, lemaradást jelenő szavak összevonásából származik. Ez a zavar a kelet–nyugat irányú hosszú utazások következtében léphet föl, amikor rövid időn belül több időzónát is átlép az utazó. Ilyenkor álmatlanság, aluszékonyság, emésztési zavar, ingerlékenység és koncentrációhiány tapasztalható. A jetlag enyhe változata a tavasz és őszi óraátállításkor is jelentkezhet.

A jetlag-hez hasonló tüneteket tapasztalhatnak azok, akik hosszú ideig kénytelenek éjszakai- vagy váltott műszakban dolgozni. A biológiai órával ellentétes ébrenlét és alvás teljesen felborítja a napi életritmust, a bajt tetézi az is, hogy a napközbeni pihenés sem olyan minőségű, mint az éjszakai, ugyanis a napközbeni aktivitásra programozott agy nem tud megfelelően pihenni nappali alvás esetén.

Késleltetett alvásfázis szindrómában szenved az, aki hajnali két óra előtt nem, vagy csak későbben tud elaludni. Az ilyen betegek reggel aztán nem képesek felkelni és ebből munkahelyi vagy iskolai problémák származnak. A leggyakrabban a fiatalok körében fordul elő ez a zavar.

Az előbbivel ellentétes ritmuszavar az előrehozott alvásfázis szindróma, amely kiváltképpen az időseket érinti. Az ő esetükben az aluszékonyság már délután jelentkezik, de az alvást követően túl korán ébrednek és emiatt nem tudnak visszaaludni..

Hogyan alakul ki a cirkadián ritmuszavar?

Ez a rendellenesség bekövetkezhet úgymond „magától”, azaz belső elállítódás következtében – főleg akkor, ha van rá hajlam, amelyet a beteg a családból örököl –, de az életmódból is adódhat. Legtöbb esetben a stressz és a rossz életvezetési szokások a felelősek, mint a kampányszerű munka és -tanulás vagy a rendszertelen táplálkozás. Az erős külső hatások, például gyász, esetleg a munkahely elvesztése, de akár a gyermekszülés is okozhatnak olyan változásokat, amelyek alapjaiban változtatják meg az életet, és ezek is rendellenességekhez illetve betegségek kialakulásához vezetnek.

A szakemberek szerint a depresszió, a 2-es típusú cukorbetegség, a krónikus alvászavar, az elhízás, a magas vérnyomás hátterében a felborult cirkadián ritmus áll, vagy olyan betegségekhez vezet, mint az immunrendszer alulműködése, pszichés-, szív- és érrendszeri megbetegedések.

Hogyan kezelhető a cirkadián ritmuszavar?

Utazások előtt érdemes kisebb-nagyobb korrekciókkal igazodni az új időbeosztáshoz, így megkönnyíthető a teljes átállás. A több műszakban dolgozók pedig a munkahelyi és a szabadidős ébrenlét időszakát közelíthetik egymáshoz. A váltott műszakban dolgozók a délutános műszak utolsó néhány napján alakíthatják későbbre az elalvás illetve az ébredés időpontját, hogy könnyebben alkalmazkodhassanak az éjszakai munkarendhez, amikor az elkezdődik.

Gyógyszeres valamint fényterápiás kezelést is alkalmaznak a biológiai óra átállítás vagy az alvás–ébrenlét zavarainak kezelésében.

Alvás–ébrenlét zavar mögött állhat a nem minőségi alvás is, amelyet okozhat a nem higiénikus és friss ágynemű. Az is hozzájárulhat a rossz alváshoz, ha nem megfelelő az ágybetét, a párna vagy a takaró. Ezért a jó alvás érdekében érdemes mindig magas hőfokon mosható, jól szellőző matracvédőt használni. Maga a matrac is legyen a legtesthezállóbb, nem biztos, hogy a kemény vagy a puha fekvőhely fel meg. Érdemes szakemberhez fordulni a kérdéssel, vagy beszerezni egy matrac szakkönyvet, ugyanis a kényelmetlen fekhely mikroébredéseket okozhat, melyek úgy a minőségi, mint a mennyiségi alvás rovására mennek. A párna vagy paplan kiválasztásakor is érdemes informálódni, szakértőt is megkérdezni.