A „népbetegség”

Amikor gyakori betegségekről beszélünk, sokaknak jut eszébe az allergia, a nátha vagy az influenza, pedig ugyanolyan gyakran előforduló, ha nem elterjedtebb, a hátfájás. Az Egyesült Államokban a népesség 80 százaléka szenved valamilyen hátfájásban, míg az európaiak 60-70 százalékát gyötrik hasonló szenvedések.

A hátfájás okai

A hátunkban érzett fájdalom származhat a gerincoszlop menti izmok megerőltetésétől, például egy rossz emelés vagy mozdulat miatt. De lehet szó a csigolyák kopásáról vagy sérüléséről, gerincferdülésről vagy csontritkulásról, esetleg egyéb betegségről, mint a Scheuermann-kór. Kínozhatják az embert áttétes betegségek is, amelyeket belső szervek gyulladása okoz vagy daganatos megbetegedés.

A legjobb pozíció

A legtöbb esetben csak a közvetlen orvosi ellátás segít csökkenteni a fájdalmat, de nem ritka, amikor gyötrelmeinkre a helyes alvási pozíció a gyógyír. Szakemberek szerint a háton fekvés a legjobb, ilyenkor a térdünket húzzuk fel, amíg a térd és a csípőízület 900-os szöget be nem zár. Törekedjünk arra, hogy fekhelyünk támassza alá a sarkakat, a lapockánkat, a farkcsontot és a tarkónkat, így a derekunk kiegyenesedik és csökken a feszülés az ágyéki gerincen, a begörcsölt izmaink pedig el tudnak lazulni.

Természetesen, nem mindenki tud háton aludni. Vannak, akik hason. Nekik a szakemberek azt tanácsolják, hogy amennyire csak lehet, igyekezzenek egyenes tartást elérni, hogy a hátizmok ellazulhassanak, a fejüket ne fordítsák el, hanem támasszák meg a homlokukat, hogy kapjanak levegőt. Az oldalt fekvők pedig tegyenek párnát a két térdük közé, és úgy hajtsák álomra a fejüket, hogy a párnára ne kerüljön rá a válluk. Ezzel viszonylag megtarthatják a gerincoszlopuk természetes ívét.

Puha vagy kemény – szemléletváltás az orvosok körében

Sokáig az orvosoknak az volt a véleményük, hogy csak a kemény nyoszolya képes megtartani a gerincet. Ezt a kijelentést semmiféle kutatás nem alapozta meg, így, amikor végre a kétezres évek elején a gerincorvosok elvégeztek egy 313 főt vizsgáló kísérletet, a teória hamar megdőlt és a városi folklórt gazdagította tovább. A kutatásnak több eredménye is volt. Az egyik az, bebizonyosodott, hogy a legtöbben a félkemény matracokon aludtak igazán jól. A másik tanulság szerint, pedig az elhasznált matracnál a kemény is jobb.

Ha fáj a hát, akkor milyen legyen a matrac?

Amikor matracot választunk az a legfontosabb, hogy mi érezzük jól magunkat rajta, mert az életünk egy szakaszának körülbelül az egyharmadát fogjuk rajta tölteni – ez nem elhanyagolható szempont. Munka közben, akár állunk, akár ülünk gerincünk, azaz a csigolyák és a porckorongok összenyomódnak, amikor viszont lefekszünk, a csigolyák eltávolodnak egymástól, nedvkeringésük és tápanyagellátásuk a pihenés során sokkal jobb lesz. Ehhez pedig olyan alvóhelyre van szükség, amely a gerincet teljes mértékben tehermentesíti. A korábban említett kutatásból kiderült, hogy a félkemény matracok segítik a legjobban természetes domborulataink alátámasztását.

A kényelmetlen matracok elnyomják a hajszálereket, gátolva ezzel a bőr tápanyag- és oxigénellátását. Emiatt álmunkban sokkal inkább a forgolódással leszünk elfoglalva, mint a pihenéssel. A kemény matracok azért nem javallottak, mert kiegyenesítik a gerinc ívét. A túlzottan lágy matracok pedig nem támasztják alá megfelelően a testet, így a gerinc lumbális szakasza túlságosan besüpped.

Hogy milyen keménységű matrac fele meg nekünk leginkább azt súlyunk, csontozatunk és testfelépítésünk határozza meg, és persze, személyes preferenciáink. Szakértők szerint a 60 kilogrammnál könnyebbek számára puha matrac való, a 105 kilónál súlyosabbaknak kemény, míg mindenki másnak félkeményet ajánlanak.

Milyen legyen a matrac alapanyaga?

A legfontosabb szempont, hogy a fekhelyünk kényelmes legyen. Ennek feltétele, hogy tehermentesítse a gerincoszlopot. Éppen ezért csupán másodlagos kérdés, hogy milyen a matrac anyaga. Az Egyesült Államokban a memory hab nagyon népszerű. Ez a viszkorugalmas matéria az űrrepülőgépek üléseit volt hivatott kényelmesebbé tenni, úgy hogy felveszi az asztronauta testének formáját, mivel a test hőjének és súlyának hatására besüpped, amint viszont ez a hatás megszűnik, visszaáll eredeti formájára.

Kedvelt alapanyag még a kaucsukfa tejéből készült habosított latex ágybetét is, amely a memóriahabhoz hasonlóan felveszi a test formáját és tehermentesíti a gerincet. És vannak már jó minőségű rugós matracok is, az úgynevezett táskarugós vagy zsákrugós fekhelyek.

A hideghabot variálhatósága emeli ki a kínálatból. A matracok keménységének, rugalmasságának, sűrűségének változtathatósága biztosítja a kényelmet és a természetes gerinctartást.

Lestrapált matrac egyenlő a hátfájással

A hozzáértők szerint a matracoknak bizony van élettartamuk, ez annak függvénye, hogy mikor puhul fel annyira, hogy nem biztosítja a gerinc megfelelő alátámasztását. Amerikai adatok szerint ez átlagosan kilenc és fél év. Magyar szakemberek pedig úgy látják, hogy 7-8 évente érdemes cserélni a matracot. De ezt az is befolyásolja, hogy mennyit használják azt a fekhelyet csak alvásra vagy ülnek is rajta.

A fekvőhelyek gödrösödése mindenképpen hátfájáshoz vagy lumbágóhoz vezet, ezt kivédeni csak megelőzéssel lehet. Vannak felmérések, melyek szerint a 12 millimétert meghaladó gödrösödésnél már megjelennek a hátfájás tünetei, ha pedig a 38 millimétert is meghaladja az állandósult benyomódás, akkor már komoly bajokkal kell számolni.

Mindemellett a szakik arra figyelmeztetnek, hogy akkor is jelentkezhetnek az ágybetétben puhulások, ha azok szemmel még nem láthatóak, de kényelmetlenséget vagy fájdalmat okoznak. Ezzel szemben a túlságosan kemény matracok esetébe a puhulás inkább előny, mint hátrány.

Gyerekmatrac

A matracguruk az egyik legnagyobb kihívásnak azt tartják, hogy milyen nyoszolyát ajánljanak a kisbabák számára, hiszen tőlük semmilyen visszajelzést nem kapnak. Nem tudják miért kényelmetlen az számukra, esetleg hol nyomja őket.

A szakértői becslés alapján hazánkban az újszülöttek többnyire kókuszmatracot kapnak, pedig ezek túlságosan kemények, mivel nem borítja a kókuszt semmilyen puha anyag. Ugyanakkor sokan állítják, hogy a kókuszt nem lepik el a baktériumok, az atkák, a csírák meg a penész, de egy szakértő személyes tapasztalata mond ellent ennek az elméletnek, aki szerint a kókuszmatracok alternatívája a babák számára a hideghab matrac lehet.

Ifjúsági matrac

Gondolhatjuk, hogy a fiatal szervezet mindent kibír, azt is gyakran halljuk, sőt mi magunk is mondhatjuk, hogy a tinédzsereknek mindegy, hogy hol és min alszanak, úgyis fél napokat képesek szunyókálni, ezért aztán jó nekik akármilyen hálóhely.

Hát, nem!

A mai kisiskolások és középiskolások közel annyi időt töltenek az iskolában, mint a felnőttek a munkahelyükön. Többen azt is kiszámolták, hogy a napi tanulással töltött idő sokszorosa a szórakozásra és pihenésre, regenerálódásra fordított mennyiségnek. Éppen ezért nem szabad félvállról venni az ágy és matrac kérdését a gyerekeknél és kamaszoknál. A guruk a fekvőhelyek kiválasztásakor szinte kizárólag csak puha és félkemény ágybetéteket javasolnak, mert a fejlődésben lévő izmok és csontozat miatt a gerinc nem lehet rendellenes pozícióban alvás idején.

Vásárlás esetén mindig vigyük magunkkal csemeténket, hogy ő próbálhassa ki jövendő fekhelyét, semmi esetre se mi. Arra is gondoljunk, hogy egy kis méretű fekvőhelyet a gyerekek, fiatalok hamar kinőnek, ezért érdemes egyből 90×200 centiméteres ágybetétet vásárolni. Azzal is jó számolni, hogy a kisgyermekek nem mindig fognak (sőt! hosszú ideig ritkán) alszanak egyedül, emiatt megfontolandó a 140×200-as matrac beszerzése.

A hideghabok sem süppedékenyek, ezért jó választás lehet egy ilyen matrac, tovább fokozható az élmény, ha ezen nyoszolyák esetében is a nagyon rugalmasat, azaz a high resilience hideghabokat keressük.