Nobel-díjas kutatók vizsgálták, szakértők elemezték, biológusok, pszichológusok, orvosok próbálták megfejteni már, mi minden történik az agyunkkal alvás közben. Különleges, korszakalkotó és igazán emberi felfedezések láttak napvilágot, amikor kiengedtük az MTI híradatbázisának alvást vizsgáló titkait a palackból.

Létezik egy belső óra

2017-ben a ” biológiai órát” szabályozó molekuláris mechanizmus kutatásáért három amerikai tudós megkapta az orvosi-élettani Nobel-díjat. Ők arra jutottak, hogy a belső óránk rendkívüli precizitással igazítja a szervezet működését a napszakokhoz. Ez az óra szabályozza a viselkedést, a hormonszintek, az alvást, a testhőmérsékletet és az anyagcserét is. Ha ez felborul, betegek is lehetünk.

A rendszeresség jó

Egy másik híranyagban arról számoltak be, hogy a gyerek magatartási zavara összefügg a rendszertelen alvásidővel, mert azok a gyermekek, akik minden este ugyanakkor fekszenek le, rendesebben viselkednek. Kutatások azt mutatták ki, hogy a gyerekek viselkedése annál rosszabb lett, minél hosszabb időn át nem volt állandó lefekvési idejük. Ellenben észrevehetően javult a magatartásuk, amint rendszerességre tértek át. A tanulmány során több mint tízezer, 2001 és 2002 között született gyermek adatait vizsgálták meg.

A fókák fél agya ébren marad alváskor is

A Los Angeles-i székhelyű Kaliforniai, illetve a Torontói Egyetem tudósai alvó fókák agyát vizsgálták a kísérletek során. „A fókák valóságos biológiai csodát tudnak produkálni: úgy alszanak, hogy agyuk egyik fele éber marad. A baloldali agyfélteke alszik, a jobboldali viszont nem. Ezt azonban csak a vízben képesek megcsinálni, a szárazföldön ugyanúgy alszanak, mint az ember”- számolt be az MTI.

Tényleg szépít

2013-ban arról adtak hírt, hogy az amerikai Neurológiai Zavarok és Storke Országos Intézetének közleménye szerint az idegrendszer más, segítő szerepet betöltő sejtjeinek működése is lényegesen megváltozik az álomtól vagy ébrenléttől függően. Sok testi sejtben is több fehérje termelődik, illetve kevesebb pusztul el az álom óráiban. Mivel a sejtnövekedés és a stressz vagy az UV-sugárzás okozta károk helyreállításának építőkövei a fehérjék, a mély alvás valóban „szépítő alvás”.

Az agyunk figyel

2011-ben egy nagyon érdekes hírt közöltek: Belga és osztrák kutatók hangokat játszottak le alvóknak,

és elektroenkefalogram (EEG), valamint mágneses rezonanciatomográf (MRT) segítségével mérték az agyi aktivitást. A vizsgálatok bebizonyították, hogy a külső ingerekre adott reakció léte attól függ, mi történik éppen az alvási szakaszban.

Ha egy orsószerű mintát rajzolt a műszer, az adott pillanatban az agy blokkolódik minden külső információ elől, ekkor a lejátszott hangnak nem volt hatása az agyi aktivitásra. A szakértők úgy vélik, ez alatt az idő alatt az agy „magával foglalkozik”, az új információkat pedig tárolja vagy az emlékezetbe integrálja. Ha viszont a jel akár csak a másodperc törtrészével korábban hangzik fel, az agy hasonlóan aktívan reagál, mint ébrenléti állapotban.

Az emlékezésben is segít

Könnyebben beépülhetnek a hosszú távú memóriába azok a dolgok, amiket fontosnak tart az ember – derült ki egy kis létszámú walesi kutatásból. Nyolc, a walesi nyelvet nem beszélő résztvevőnek walesi szavakat tanítottak alvási időszak előtt, vagy ébrenlét elején – írta a BBC News.

Akik aludhattak a tanulás után, jobban megjegyezték a szavakat, de a legjobban azoknak ment a tanulás, akik számára személyesen is fontos volt a walesi nyelv. A tudósok szerint ez arra utal, hogy az értékesnek ítélt emlékek az alvás alatt előnyt élveznek az agyi folyamatokban.

Az álmok üzenete

Tar Ildikó, álomfejtővel készítettek interjút 2011-ben. „Az álmoknak nemcsak a száma nagy, hanem a fajtájuk is. Vannak pozitív és negatív álmok, vágyteljesítő és kompenzáló álmok többek között, és vannak visszatérő álommotívumok, mint például az utazás, zuhanás, betörés, menekülés, agresszió, repülés. Vannak egyszerű, köznapi és bizarr álmok, olyanok is, amelyekben hiába keresnénk logikát, értelmet. Vagyis „álomul” kell megtanulni annak, aki érteni akarja az álmában történteket. Álmot álmodó nélkül nem lehet megfejteni – ez alaptétel, valamint az is, hogy minden álom egyéni, egyedi, a megfejtésre nincs általános recept”- mesélte.

A hírek forrása az MTI adatbázisa volt. Mi a matrackuckónál nem szeretnénk megfejteni az álmokat. Ahhoz viszont értünk, hogyan teremtsük meg az alvás ideális körülményeit. Az alvás és az álmok kutatása az egészségesebb, boldogabb embert szolgálja, ahogyan mi is.